Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja!

Kell egy csapat!

Magyarországon még nem kezdődött el a XXI. század. Még mindig sokan hiszik, hogy az állami szuverenitás Magyarország virágzásának a kulcsa. Akik a „magyarokkal nem lehet packázni” provinciális álomvilágába kapaszkodva próbálnak „nagy magyarok” lenni, valójában félnek a világtól. Kisebbségi komplexusukban nem értik meg, hogy egy bezárkózó, pökhendi, kis ország jelentéktelen lesz. Izmaink mutogatása helyett csapatjátékossá kell válnunk. A globális világban jól látszik a különbség az Európa jelentette demokratikus Nyugat és az Oroszország felé húzó, hanyatló Kelet között. Az euró bevezetésével végleg ki kell mondanunk, hogy a mi csapatunkat Európai Uniónak hívják. Magyarország virágzásának valódi kulcsa, ha az euróval belépünk végre a XXI. századba.

Az euró magyarországi bevezetése érdekében országos népszavazási kezdeményezést nyújtottunk be a Nemzeti Választási Irodának. A feltett kérdés:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvény megalkotásával kötelezze arra a kormányt, hogy Magyarország az euróövezethez való csatlakozása érdekében hivatalosan kérje felvételét az európai Átváltási Árfolyam-mechanizmus (ERM II.) rendszerébe?

Hitvallás Európa mellett

Magyarország ismét válaszút előtt áll. Végérvényesen hitet teszünk Európa mellett, vagy bele kell törődnünk abba, hogy a világ elmegy mellettünk. A populizmus és a Brexit  után az euróövezetbe tartozó országok előremenekülnek, és létrehozzák a mag-Európát. A hezitálók, fanyalgók hoppon maradnak. Ha most nem tartunk Európával, menthetetlenül leszakadunk. Pár év múlva már nem lesz esélyünk ezt a tévedésünket helyrehozni. Magára maradt páriaként elbukunk az új technológiák keltette versenyben. Ha nem fogadjuk el az európai szabályokat, behozhatatlan lesz a lemaradásunk. Ennek az uniós szabályrendszernek a szimbóluma és a neve: euró.

Magyarország számára az euró a jólét garanciája. Horgony, amely a kelet és a nyugat közt sodródó kompországot végleg a nyugati parthoz köti.  Az euróövezetbe való belépés a kereszténység felvételéhez és az államalapításhoz hasonló nemzeti sorsforduló. Magyarország számára az euró bevezetése nem egyszerű pénzcsere, hanem az európai szabályok elfogadása. Olyan katekizmus, amely irányt mutat az országnak a jólét és a demokrácia elérésére. Össznemzeti ügy.

A vallásunk, a művészetünk, de még a vágyaink és a jó életről vallott ideáink is mindig nyugatiak voltak. Az euró hozzásegít bennünket ahhoz, hogy visszaszerezzük az elvesztett álmainkat. Miként 2004-ben az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor, az ország túlnyomó többsége ma is Európa-párti. Aki e többséggel szemben elveti az eurót, az szembemegy Európával. Szembemegy Szent Istvánnal és a magyarok 1000 éves vágyával, az Európához tartozással. Legyen az euró bevezetése az európai Magyarország közös platformja, ezzel pedig egy társadalmi megbékélési terápia is!

Egyetértek az euro bevezetésével Magyarországon.

Dolgozzunk együtt az euróért! 

Szlovákiában az emberek örülnek az eurónak, mert nem kell pénzt váltani.

Hat politikai érv az euró bevezetése mellett

Az euróövezet válasz a válságra

Az euróövezetből egy új politikai egység, a mag-Európa van születőben. Nem véletlenül. Mivel a gazdasági válságok megrendítik az emberek fennálló rendbe vetett hitét, új válaszokat kezdenek keresni. Ez történt a XX. században a nagy gazdasági világválság után: az akkori válasz a fasizmus és a kommunizmus felemelkedése majd bukása volt. A XXI. század elején kicsit jobban jártunk. A 2008-as válságot a korábbi tapasztalatok miatt a kormányok jobban kezelték, ezért kisebbet ütött. De tovább is tartott. A politikai ára a populizmus térnyerése lett a legfejlettebb országokban is.

A mag-Európa az euroövezeten nyugszik

A populizmus csúcspontja a Brexit és Trump megválasztása volt. Az inga kilengett, de lassan visszatérhetünk a normalitás világába. Ezt mutatják az ez évi európai választások. Ám nem folytathatjuk ott, ahol a válság előtt abbahagytuk. A keleti bővítés óta tanácstalanul utat keresgélő, bürokratikus Európa már nem vonzó. Új cél kell, amely világos víziót kínál. Macron és Merkel lehet az újra magára találó Európa motorja. Úgy tűnik, hogy az új mag-Európa az euróövezeti országok elitcsoportjából alakul ki. Aki kimarad, az lemarad.

Magyarországot az euró vezeti be a XXI. századba

Magyarország még mindig nem lépett be a XXI. századba. Már 2000 óta rossz nyomon jár. Még a válság előtt megroppant, felélte tartalékait, és a lejtőt látva bedőlt a populisták ámításának. A válság után már csak az önáltatás maradt, hogy nem is jó az az irány, amin a többi ország halad. Hogy mi majd a saját utunkat járva nemhogy utolérjük, de le is körözzük a világot. Megint előkerült a régi átok, az állami szuverenitás mítosza, amit a ködevők a haladással szoktak szembeállítani. Az eredmény: térségünk minden volt szocialista országa gyorsabban fejlődik és hamarabb felzárkózik, mint hazánk.

Euró – szemben az állami szuverenitás mítoszával

A globális világban a teljes állami szuverenitás azok illúziója, akik a változásban nem lehetőséget, hanem fenyegetést látnak. Akik nem érezték még meg, hogy egy jó csapatban erősebbek vagyunk, mint bezárkózva a saját gyengeségeinkbe. Ezt az illúziót azok a szemfényvesztő politikusok táplálják bennük, akik valójában a saját kizárólagos hatalmukat értik ez alatt. Az állami szuverenitásról papoló Orbán Viktor a saját korlátlan hatalmának függetlenségéért küzd. Az euró ezt a korlátlan hatalmat biztosan korlátozni fogja.

Az euró megvéd a bal- és a jobboldal árulásától

Sokan nem hisznek Orbánnak, mert érzik, a változás elkerülhetetlen, és aki ellenáll, az elbukik. Tudják, csak azok lehetnek győztesek, akik felkészülnek, szövetkeznek. 2004-ben ezért csatlakoztunk az Európai Unióhoz, ezért mondtunk le szuverenitásunk egy részéről. Ez azonban eddig sajnos csak félsiker, mert Európa nem védett meg bennünket a saját provinciális hagyományainktól. A baloldali populizmus eladósította, a jobboldali illiberalizmus tönkre is tette az országot.

A nemzeti kultúra fejlődéshez kevesebb állam kell – ebben segít az euró

Azért van szükségünk az euróra és a mag-Európára, hogy végre legyőzhessük régi démonjainkat. Ez óvja meg Magyarországot attól, hogy megint a rossz oldalra kerüljön. Az autokrata Oroszország karjaiba, ezzel pedig a szegénységbe és igazi rabságba. Az euróval le kell mondanunk az állami szuverenitásunk egy részéről. Ha kisebb lesz az állam, erősebb lesz a nemzet, mert több marad oktatásra és kutatásra. A kultúránkkal tudjuk újra élővé és erőssé tenni a nemzetet. Európában leszünk sikeres magyarok. Lépjünk már be végre a XXI. századba!

TÁMOGASD LEGALÁBB EGY EURÓVAL AZ EURO BEVEZETÉSÉT!

Hét gazdasági érv az euró bevezetése mellett

Miért kell nekünk az euró?

Magyarország számára az euró bevezetése nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség is. Hazánk 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta (a többi kilenc közép-, kelet- és dél-európai országgal együtt), hogy belép a Gazdasági és Monetáris Unióba (GMU). A GMU a közösségi vívmányok része, így a magyar lakosság az EU-csatlakozást megerősítő népszavazáson állást foglalt a GMU tagság mellett is.

Jó döntés volt-e ez?

Megéri-e ragaszkodnunk a 13 évvel ezelőtti állásfoglalásunkhoz? Határozottan az a válaszunk, hogy igen. Ugyanis az euró bevezetése még mindig nagyobb valószínűséggel irányítja a magyar gazdaságpolitikát a felzárkózást biztosító irányba, mintha a magyar gazdaságpolitikának nagyobb önállósága lenne. Mind a Medgyessy–Gyurcsány-időszak, mind az Orbán-korszak gazdaságpolitikájával kapcsolatos tapasztalatok alátámasztják ennek a tételnek az igazságtartalmát. Így van ez annak ellenére is, hogy a maastrichti kritériumrendszer nem alkalmazkodik az átalakuló országok gazdasági sajátosságaihoz. Sőt, még akkor is jobban járunk az euróval, ha elismerjük, hogy az euróövezet maga is gazdasági és szabályozási gyengeségekkel küzd.

Érett-e Magyarország az euró bevezetésére?

Az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája paradox módon a maastrichti kritériumok teljesítése irányába vitte a magyar gazdaságot:

    1. Az államháztartás deficitje már 2012 óta rendszeresen a három százalékos érték alatt van.
    2. A (nagyon vitatható) inflációs kritérium szerint az infláció nem haladhatja meg 1,5 %-nál jobban a három legjobban teljesítő eurózóna-tag inflációját. Ez előnytelen a volt szocialista országoknak, mert az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés magasabb inflációs szintet valószínűsít. Másrészt az árak fokozatos hozzáigazodása a fejlettebbekhez csak emelkedéseken keresztül valósul(hat) meg. Ennek ellenére a magyar infláció jelenleg teljesíti ezt a követelményt is.
    3. Az alacsony kamatkritérium. A különbség az eurós átlag és a magyar kamatok közt nem haladhatja meg a két százalékot. Ezt is teljesítjük, mivel az eurós átlag kamatszintet az alacsony inflációjú de relatíve magas spanyol kamatérték tornássza fel.
    4. Magyarország teljesíti az adósságkritériumot is. Ha ugyanis a belépni kívánó ország bruttó államadósság-szintje 60 százalék fölött van, akkor ezt évente a különbség 1/20-ával kell csökkenteni. (100 százalékos adósságszint esetén a különbség 40 százalékpont, azaz évi két százalékponttal kell azt csökkenteni). Az ország túlzott deficiteljárásból való kikerülésétől számítva a rendszer kumuláltan működik: ha egy évben nem érnénk el a kívánt szintet, a következő évben a lemaradást be kell hozni.4. Magyarország teljesíti az adósságkritériumot is. Ha ugyanis a belépni kívánó ország bruttó államadósság-szintje 60 százalék fölött van, akkor ezt évente a különbség 1/20-ával kell csökkenteni. (100 százalékos adósságszint esetén a különbség 40 százalékpont, azaz évi két százalékponttal kell azt csökkenteni). Az ország túlzott deficiteljárásból való kikerülésétől számítva a rendszer kumuláltan működik: ha egy évben nem érnénk el a kívánt szintet, a következő évben a lemaradást be kell hozni.

Magyarországon minden évben toronymagasan teljesíti az összes követelményt, paradox módon akár euró-mintaországnak is lehet tekinteni.A valóságos eurós érettség elérése érdekében a jövőben is arra kell koncentrálni, hogy az ország egyaránt teljesítse a formális maastrichti és a hosszútávú megfelelést biztosító közgazdasági kritériumokat. Ennek kell a gazdaságpolitika tengelyében állnia, ugyanis ez a politika egyben megfelel Magyarország hosszútávú felzárkózási és fejlődési érdekeinek is.

Mi vár ránk a csatlakozás után?

A volt szocialista országok közül már Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia is csatlakoztak az euróövezethez. Nézzük meg most Szlovákia és Szlovénia GDP-jét Magyarországhoz viszonyítva, az Európai Unióba való belépésünk időpontjától!

Ahhoz, hogy ne csak a csatlakozás, hanem az utána következő hosszú időszak is sikeres legyen, három dolgot kell szem előtt tartanunk a maastrichti kritériumokon túl:

  • a megfelelő árfolyamon való kapcsolódás;
  • a belépés időpontjára kialakuljanak azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják, hogy ne alakulhasson ki nagy egyensúlyhiány (A saját valuta elvesztése ugyanis azzal jár, hogy leértékeléssel már nem lehet kezelni egy esetleges mély egyensúlyhiányt. Különösen kitüntetett szerepe van annak, hogy a bérek ne nőjenek gyorsabban – a dél-európai gazdaságokban ez történt –, mint a termelékenység. Az is nagyon fontos, hogy meglegyenek a kemény költségvetési korlát garanciái. Sok ország esetében megfigyelhető volt, hogy a költségvetés maga megfelelt a maastrichti kritériumoknak, csak éppen a pénzügyi szektorban halmozódott fel óriási, rossz minőségű hitelállomány.);
  • a folyó fizetési mérleg hasonlóan fontos mérőszáma a hosszútávú egyensúlynak, mint a költségvetési mérleg.

Összességében mind a maastrichti kritériumok, mind a fenti szempontok olyanok, hogy ezek betartása az euró bevezetése nélkül is javítják az ország hosszútávú fejlődési kilátásait. Mindezek alapján az euró bevezetése kívánatos cél. A belépésnek természetesen megvan az a két további haszna, hogy egyrészt a befektetőknek a mai magyarországinál felelősségteljesebb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitika ígéretét hordozzák. Valamint megszüntetik az euró-árfolyamkockázatot.

Az euró további előnyei:

  1. Megszűnik a valuta/deviza átváltásából származó haszon, kockázat (pl. devizahitel).
  2. Bővül a külkereskedelem.
  3. Kialakul az ártranszparencia és a verseny a fogyasztókért.
  4. Csökkennek a tranzakciós költségek.
  5. Csökkennek a hosszútávú kamatlábak.
  6. Megvalósul az árstabilitás, az alacsonyabb infláció.
  7. Növekednek a beruházások.

Az euró bevezetése tehát – nagyon jól előkészítve – Magyarország hosszútávú modernizációs, felzárkózási és gyorsabb növekedési érdekeit szolgálja.

Az euro előszobája: az ERM II rendszer

Magyarország számára az lenne az optimális, ha azonnal meghirdetné az ERM II (átváltási árfolyam-mechanizmus) rendszerébe való belépési szándékát. Az ERM II rendszerben minimum két évet kell eltöltenie egy országnak, mielőtt ténylegesen bevezetné az eurót. Ezzel egyidőben Magyarország azt kommunikálná, hogy számára az a fontos, hogy a magyar gazdaság megérjen az eurófeltételekre, és a belépésig ennek fogja gazdaságpolitikai lépései túlnyomó többségét alárendelni.

Ennek érdekében tovább folytatja az államadósság csökkentésének politikáját:

  1. A költségvetési hiányt szigorúan három százalék alatt tartja (persze, konjunkturális időkben ennél lényegesen alacsonyabb hiányra vagy adott esetben többletre törekszik).
  2. A kamat- és inflációs politikáját is a maastrichti kritériumoknak rendeli alá. De ennek érdekében csak észszerű áldozatokat vállal, olyanokat, amelyek elősegítik a fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági növekedést.
  3. Emellett megérti, hogy a forint jelenleg enyhén alulértékelt, ezt mutatja többek között a magas folyó fizetési mérlegtöbblet. Azonban nem siet, hogy gyorsan felértékelődjön a magyar valuta, hiszen az ERM II-ben eltöltendő két vagy akár több év alatt valószínűsíthető, hogy felértékelődési nyomásnak lesz kitéve (ha nem is olyan erősnek, mint annak idején a szlovák korona volt).

A nemzetközi bizalom visszaszerzése

A magyar gazdaságpolitika az elmúlt évtizedben sokat vesztett nemzetközi hitelességéből. Ezért minden fórumon hangsúlyozni kell, hogy fordulat történt: Magyarország ezután teljes mértékben elkötelezett az Európai Unió és az euróövezet mellett. Azt is ki kell emelni, hogy visszaállítjuk a jogbiztonságot annak érdekében, hogy a befektetők elveszett bizalmát visszaszerezzük. Magyarország mára egyértelműen teret veszített a régiós társaival (Szlovákiával, Romániával, Szlovéniával, Lengyelországgal, Csehországgal) szemben, de a magyar vállalkozók innovációs szelleme a régi, továbbá a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szakmai színvonala is jó. Így minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az ország visszaszerezze az elvesztett évek után a korábbi pozícióit.

TÁMOGASD LEGALÁBB EGY EURÓVAL AZ EURO BEVEZETÉSÉT!